Putyin felhívta Scholzot és Draghit azzal, hogy rubelben kéri a gázpénzt
Külön tárgyalt az orosz elnök a két európai vezetővel.
Külön tárgyalt az orosz elnök a két európai vezetővel.
Egy jelentés szerint azt vizsgálják, hogyan szabadulhatnának meg a Lada márkát gyártó AvtoVAZ-tól.
A több mint egy hónapja tartó ukrajnai háborúban – legalábbis a támadók oldalán – Vlagyimir Putyin orosz államfő neve mellett Ramzan Kadirov csecsen elnöké hangzik el a leggyakrabban. Nem véletlenül, Kadirov jövője szempontjából is döntő lehet, hogyan ér véget az offenzíva és miként teljesítenek Ukrajnában a csecsen harcosok.
A gabona, a kőolaj és a faanyag esetében is szóba jöhet a rubelelszámolás.
Április 9-én a lengyel főváros ad otthont annak az eseménynek, amely az Európai Bizottság elnöke és Kanada miniszterelnöke kezdeményezett.
A tekintélyes brit konzervatív lap külpolitikai szerkesztője szerint a Nyugat nagyon téved, amikor azt gondolja, hogy a brutális ukrajnai katonai kaland kudarca után most a végjáték következik az orosz elnök részéről.
Norvégia ezzel saját fegyver- és külpolitikáját rúgja fel.
Budapesten bukkant a nyomára a Napi.hu a Janukovics-kormány két miniszterének is.
Egészen máshogy emlékszik a Kreml és az Elyseé-palota a Putyin és Macron közötti telefonbeszélgetésre.
Az orosz–ukrán háború miatt elég fagyos lett a viszony az USA és Oroszország között. Ennek hatása pedig odafönn, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is érződött.
A Facebookon, Instagramon közzétett képek avatott szemeknek nyomokat jelentenek.
A hónap elején az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália is behozatali tilalmat rendelt el az orosz kőolajra, miután a Kreml csapatai február 24-én megtámadták Ukrajnát.
Az ukrán fél szerint a támadók hadianyagban is komoly veszteségeket szenvedtek el.
A brit miniszterelnök-helyettes szerint a zsoldostoborzás egyrészt aggasztó, másrészt rámutat az orosz hivatásos hadsereg gyengeségeire.
A válsághelyzetnek három fokozata van, ezek közül Németországban a legalacsonyabbat vezették be.
A támadásban senki nem sérült meg, azonban az iroda épületében jelentős károkat okozott az orosz ágyútűz.
A BBC helyszíni tudósítói nem tudták eldönteni, hogy az ágyúzás az oroszoktól, az ukránoktól, vagy mindkét féltől ered egyszerre.
Újabb elemzéssel jelentkeztek a varsói Ośrodek Studiów Wschodnich (OSW) biztonságpolitikai szakértői és mint mindig, az írásukat ezúttal is Mitrovits Miklós történész fordította magyarra.
A Yale egyetem legendás történészprofesszora a Die Weltnek adott interjút, azt mondta, a történelem azt tanúsítja, hogy a megszállások előbb vagy utóbb rosszul végződnek.
A Maxar Technologies több műholdképet töltött fel, amelyeken látható a háború előtti és a mostani Mariupol látképe is.